Kattints a képre!!
A nyíribronyi együttes ellenfeleinek körletében alighanem azzal bíbelődnek a legtöbbet, hogy figyelmeztessenek: Kantár Józsit fogjátok! De hiába papolnak az edzők, a negyvenkilenc éves csatár még mindig ott van a szeren – ontja a gólokat.
A megye kettőben újonc egylet pedig bizton építhet arra, hogy „Józsi majd villan”: szombaton például hármat rámolt be a Tuzsérnak. Más kérdés, hogy az Ibrony így is elvérzett (6–3), mindazonáltal maga testesíti meg az örökbecsű mondást: nincs fiatal, meg öreg, csak jó és rossz futballista! …és, persze az is megér egy misét, a mezőny, főként a fiatalok súlyos kritikája, hogy egy maholnap ötvenes támadó – négy forduló és súlyos sérülések után – öt gólnál tart a 2. csoportban.
– Szerencsére túl vagyok a legutóbbi „baleseten”, amikor tavaly télen szétszakadt a térdem – merült a részletekbe Kantár József, az ibronyiak frontembere. – Heti kétszer járok edzeni a csapattal, igaz, a kispályával leálltam, az már túl sok lenne: egy-egy ilyen meccs, mint a szombati, azért már fizikálisan megvisel. Sajnos lehet, már bajt csinálok azzal, hogy ennyire imádok focizni, mert érzem, hogy kezdek elkopni. Jelenleg azt gondolom, ez lesz az utolsó szezonom, aztán ki tudja… Ha hátráltatnám a csapatot, akkor már holnap abbahagynám: attól jobban szeretem a sportot, az Ibronyt, hogy ártsak bárkinek is. Tény, voltak korábban olyan időszakok, amikor rosszul csengett a nevem, akadtak zűrök, de szépen akarom befejezni, hogy jó szívvel emlékezzenek rám!
Kattints a képre!
