Kattints a képre!!

Pocok szombaton délután győzelemhez (2-1) segítette a Szatmárcsekét a Tisztaberek elleni megyei kettes bajnokin, majd összepakolt és vasárnap kocsiba pattanva meg sem állt Németországig – ahová dolgozni ment. Horváth Gábor – mert róla van szó – legközelebb decemberben jön haza, vagyis az őszi szezonnak már lőttek számára. Mindenesetre a harmincöt éves csatár góllal búcsúzott a Gémtech csoportban szereplő csapattól, amely a hétvégi hatodik forduló előtt még a tabella utolsó helyén vesztegelt, első sikerével azonban elmozdult a „holtpontról”.

– Apukám hívott Pocoknak, mert állítólag gyorsan futottam: ez annyira rajtam ragadt, hogy sokan csak a becenevemen ismernek, a fociberkekben egészen biztosan – avatott be a „keresztelő” részleteibe Horváth Gábor. – Szeretem a futballt, minden ellenszolgáltatás nélkül játszom, én szimplán segíteni akarok a csapaton, annál is inkább, mert mostanában nehéz idők járnak mifelénk, előfordult, hogy éppen csak megvoltunk tizenegyen. Ugyanakkor ebből nem telik kenyérre, márpedig a család mindenekelőtt: ki kell járni külföldre dolgozni, különben felkopna az állunk. Amikor itthon vagyok, és szükség van rám, jövök, ott leszek a pályán. Kintről is figyelem az eredményeket és persze, szorítok a fiúknak. Nagyon szépen köszönöm a csekei csapat hozzáállását, a vezetőségnek, hogy lehetőség ad a játékra. És azt is írja le kérem: sajnálom Hadadi Feri barátomat, azt, hogy lemondott az edzői posztról, remélem, lesz méltó utódja!