Kattints a képre!!

Van az úgy, hogy emberfia fura szituációba csöppen, Rácz Róbert tizennégy évet futballozott a Kótajban, a nyáron viszont változott az ábra: a szintén megye kettes Kálmánházához igazolt, a két csapat vasárnapi bajnokiján pedig – immár ellenfélként – pontot érő góllal (1–1) babrált ki korábbi társaival.

Rácz Róbert (kék mezben), amikor még kótaji színekben strapálta magát a siker érdekében Fotó: szon.hu

A huszonnyolc esztendős csatár echte kótaji, jelenleg is ott él, így nem szükséges nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, számára ez nem egy meccs volt a sok közül. A Pannónia Zrt csoport élén nyomuló hazaiak a nyolcadik fordulóig valamennyi fellépésüket megnyerték, ezúttal viszont – meglepetésre – ikszeltek a tizenegyedik pozícióban tanyázó vendégekkel, amiben vastagon része volt a 18. percben egyenlítő játékosnak.

– Kótajban kezdtem futballozni, végig jártam szamárlétrát, anno az NB III-as csapatban rendszeresen játszottam, ugyanakkor volt már róla szó korábban, hogy esetleg váltok, aztán eljött ez az idő – ecsetelte az eseményeket Rácz Róbert, akivel a jelek szerint nagyon jól járt a Kálmánháza. – Harag nélkül mentem el, most pedig rettentően furcsán éreztem magam: soha nem léptem pályára ellenfélként Kótajban, nagyon izgultam, előző éjszaka szinte nem aludtam. Kár lenne tagadni, szerettem volna gólt szerezni, hát megvalósult, abban a pillanatban próbáltam magam visszafogni, azt mondják nem nagyon sikerült… Elismerem, volt benne egy kis turpisság, reklamáltak is rendesen, de a spori megadta, ez a lényeg. Erről annyit: nekem csatárként az a dolgom, hogy így vagy úgy betaláljak, segítve a csapatot, szerintem mindenki más hasonlóan cselekszik hasonló helyzetben.  A meccs után beszéltem kótaji szurkolókkal, nem zrikáltak, talán szeretnek annyira, hogy elfogadták, hogy ez így alakult…

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .