Bár telnek az évek, a huszonnyolcadik születésnapját éppen ma ünneplő Gégény Bálint egyben biztos lehet: kapusként még szinte csikónak számít.

A szülinapos Gégény Bálint nem lazsálta el az elmúlt két hónapot Fotó: magánarchívum

Seregnyi példával szolgál a futballélet, jó néhány negyvenes hálóőr még vígan csapata kulcsembere, mi több, válogatott szinten is kirobbanthatatlan posztjáról. Így, az Újfehértó megyei első osztályú együttesének cerberusának sincs miért aggódni.

– Abszolút így van, sőt, most jön az aranykorszak: azt szokták mondani, egy kapus harminc év fölött kezdődik – erősített rá a gondolatmenetre Gégény Bálint, aki a bajnokság leállása, vagyis a járvány belobbanása óta eltelt  két hónap során sem ült a babérjain. – Kettős érzések vannak bennem, egyrészt nagyon sajnáltam, hogy gyakorlatilag megállt az élet, beleértve a futballt is, másfelől a karanténba kényszerítve volt időm sok mindent átértékelni. És én még szerencsés vagyok, mert a munkahelyem nem került veszélybe, otthonról tudtam dolgozni.

Szóval Gégény Bálint nem lazsálta el a futballmentes időszakot, olyannyira nem, hogy jelentősen szálkásodott.

– Csaknem minden nap futottam 5-12 kilométert, természetesen ott voltam az első edzésen Újfehértón, a legutóbbiról úgymond igazoltan hiányoztam, már elő születésnapot tartottunk. Ledobtam hét kilót, szóval próbáltam figyelni magamra, én, ha valamibe belefogok, azt mindig komolyan veszem.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .