Lyáh Artúr is megszenvedi a futballmentes napokat, pláne, hogy a Vásárosnamény megyei első osztályú csapatának motorja „besárgult”, így már az eddigi utolsó bajnoki meccset is kihagyni kényszerült.

Lyáh Artúr (balról) és Szántó Zoltán a pálya helyett a munkahelyen próbál maximumot nyújtani  Fotó: magánarchívum

Szóval, a huszonnégy éves támadó immár huzamosabb ideje száműzetett a pályáról, ugyanakkor – mátészalkai játékoskollégájával egyetemben – a munkahelyen teszi a dolgát.

– Mátészalkán vagyok, itt próbálom kibekkelni ezt az időszakot: még bejárok dolgozni Szántó Zoli barátommal együtt, de csak óvatosan, nem érintkezünk senkivel, plusz kesztyű. maszk, ahogy illik – ecsetelte a mindennapokat Lyáh Artúr. – Azt hittem, életemben ilyen nem fordulhat elő, az egész olyan, mint egy rossz horrorfilm. Bízom benne,  hogy hamarosan javul a helyzet, és mondjuk májusban újra indulhat a foci, legalábbis edzésbe lehet állni. Ha ismét lehetne játszani, az egyben azt is jelentené, az élet is visszatérne megszokott medrébe. Heti kétszer-háromszor járok futni, de ez messze nem az igazi: rettentően hiányzik a futball, az öltöző, a srácok, a társaság. Remélem, mielőbb találkozunk, addig is kitartást mindenkinek!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..