Marics Gábor tűkön ült már, vágta a centit a teljes felépülésig. Bár nem egészen így volt megkomponálva, a visszatérés felettébb jól sült el.

Marics Gábor (jobb szélén) bevetésre készem – még a kispadon Fotó: facebook/apagyi foci

Az Apagy futballistája alig néhány percet töltött a pályán a Geszteréd elleni megye kettes meccsen, ez is elegendőnek bizonyult arra, hogy a „dudaszóval” egy időben tizenegyesből pecsétet ütött csapata győzelmére (0–2). Nem elhanyagolható tényező, hogy a Németh-brigád idegenbeli sikerével az élre szökkent a Pannónia csoport tabelláján!

Sok víz lefolyt mindeddig a Tiszán. A harmincegy éves csatár megpróbáltatásai még tavaly júliusban kezdődtek, amikor elülső keresztszalag szakadást szenvedett a – korábbi együttese – Baktával vívott edzőmeccsen. Augusztus elején műtőasztalra feküdt, azóta morzsolta napokat, hogy újra bevethető állapotban legyen. A pillanat szombaton jött el…

– Játékos-edzőnk, Németh Ati szólt, hogy kicsit fáj a lába, megkérdezte, hogy lenne-e kedvem beállni, hát, persze, kaptam a lehetőségen – ecsetelte az eseményeket Marics Gábor, aki a 87. percben lépett ismét színre – Nem sok volt hátra, gondoltam, ezzel nem kockáztatok: áprilisra terveztem a teljes visszatérést, de már nem bírtam magammal. a mérkőzés végén elfutottam egy indítással, a tizenhatoson belül lerántottak, megítélték a „tizit”.  Polgári László a kapus a kijelölt büntető rúgó: „Bika” megfogta a labdát, majd átadta nekem, hogy én lőjem, amit ezúton is szeretnék neki megköszönni! Jól esett a lelkemnek, el is érzékenyültem, amikor sikerült berúgni. Nem tudom, mit hoz a folytatás, mindenesetre fokozatosan akarom felépíteni magamat, egyben óriási köszönttel tartozom Heim Gábor gyógytornásznak, ha ő nincs, talán még sehol nem tartanék! És persze, mindenkinek hálás vagyok, aki csak kicsit is hozzátett a felépülésemhez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .