A Kovács tesók belecsaptak a lecsóba: ha már ismét egy csapatban futballoznak, momentán éppen a Fehérgyarmatban, a vak is láthatta, hogy piszkosul érzik egymást.
Ennek a Mátészalka látta kárát, amely a megyei első osztályú bajnokság tavaszi nyitányán 5–2-re bukta el a szatmári rangadót. A szomszédvárt elkalapáló gyarmati csapatban már az őszi szezonban is domborító Kovács Róbert mellett a télen érkezett Kovács Erik is berámolt egy-egy gólt a vasárnapi összecsapáson – „babán” sült el tehát a testvérpár újabb közös bevetése.
– A Balkányban, majd Gyulaházán is egy csapatban játszottunk, kispályáról, vagy a futsalról nem is beszélve, úgyhogy számunkra ez nem jelentett semmi rendkívülit – kommentálta a történteket Kovács Erik. – Persze, jó mindkettőnknek, hogy így alakult: érezzük egymást, fel sem nézünk, tudjuk, mit akar másik, merre mozog, ami azért nem hátrány. Sőt!
Olyannyira, hogy a kilenc „dugóval” házigólkirály Kovács Róbert mellett öccse, a huszonkét éves, ugyancsak támadó Erik is felnőhet a feladathoz – a báty nyomába eredhet eme listán. Ebből pedig a fehérgyarmati brigád húzhat nem kevés hasznot.
– Szerintem sikerült hamar beilleszkedni, amit nyilván megkönnyített, hogy a tesóm már fél éve a csapatnál van – árulta el Kovács Erik. – Az első meccsen az volt a feladatom, hogy sok labdát szerezzek, a támadások mellett minél inkább segítsem a védekezést. Így, hogy pluszként sikerült betalálni, ráadásul nyertünk is, klappolt minden. Azt is éreztem, milyen lelkes, hálás a gyarmati közönség, a gól után a nevemet kiabálták. Na, ez nem gyenge…
