Noha a tizenöt éves napkori Balogh Gábor még csak gimnazista, a megyei harmadosztályú bajnokságot tekintve már „egyetemi” szinten tart: harminchárom góljával toronymagasan vezeti a Szabolcs csoport góllövőlistáját!
Az előző évadban még a megye kettőben érdekelt, majd romjaiból újjáéledő napkori egylet csatára hasított az őszi idényben, és az sem állítható, hogy a semmiből bukkant volna elő. Két esztendeje, az U14-es helyi legénység tagjaként hatvanhét „dugóval” lett gólkirály, az aktuális szezonban pedig már a „nagyok” között arathatja le a babért.
– A nyáron szóltak, hogy lenne-e kedven a felnőttcsapatban focizni, mondtam, megpróbálhatjuk, mit veszthetünk? – vágott a közepébe Balogh Gábor. – Mindig is szerettem játszani: két és fél éves korom óta, gyakorlatilag, amióta járni tudok, rúgom a labdát. Arra azért nem gondoltam, hogy ilyen jól alakul a szezon, de az első öt meccs után, amikor ment a játék és jöttek a gólok, már úgy voltam vele, hogy gólkirály leszek, vagy semmi! Most már egyértelműen rajta vagyok a témán.
A baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tizedik osztályos tanulója a suliban is iparkodik, miközben a „Kis kukás” becenévre hallgató titán a pályán naggyá nőheti ki magát.
– Szinte csak és kizárólag idősebbek ellen játszom, velem egykorúval még nem igen találkoztam a bajnokságban. Ezt azért mondom, mert néha nem bízom eléggé magamban, főleg, amikor sokkal rutinosabbakkal találom szembe magam. Néhány perc alatt elmúlik ez az érzés, aztán már nem foglalkozom vele. Előbb-utóbb feljebb szeretnék lépni, minél magasabb osztályban futballozni, azt írja le: nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek, akik gyakorlatilag minden meccsen ott vannak, ők a legnagyobb szurkolóim, no meg a csapaté is. Emellett Szűcs Györgynek is hálás vagyok, aki a kiskorom óta kísérte és segítette pályafutásomat.
