Az újságírókat gyakran éri vád, hogy hajlamosak túlzásba esni. Ezúttal viszont bátran leírható: a teljes megyei futballtársadalom együtt érez a színeinket képviselő amatőr válogatottal, amelynek szájából kiénekelték a sajtot…

Lukács Tibor (jobbról) és a teljes szabolcsi különítmény nehezen dolgozza fel a történteket Fotó: facebook

Akit érdekelt, már tudja miről van szó. Dióhéjban annyit: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei együttes nyerte a Mezőkövesden rendezett Észak-Keleti Regionális tornát, amelynek befejezése után Heves megóvta a Nógrád elleni mérkőzését (2–2), aminek helyt adott a versenybizottság. A döntés következtében kapott két plusz pont jóvoltából – az egyébként második helyen végzett – hevesiek megelőzték a mieinket, ők szerepelhetnek az országos döntőben.

Nehéz elfogadni, hogy nincs tovább

Jogilag mellettük áll az igazság, az eljárási mód, a végsőkig hallgatás már mindennek nevezhető csak sportszerűnek nem. Akárhogy is fáj, persze már történelem, csupán a sopánkodás maradt…

– Leginkább a játékosokat sajnálom, a szívem szakadt meg értük, amikor kiderült, hogy nincs tovább – reagált a fejleményekre, egyben ecsetelte az eseményeket Lukács Tibor, a szabolcsi együttes edzője. – Sok mindenről lehetne beszélni, kezdve a helyszínnel, maradjunk annyiban, ez az esemény nem ilyen szervezést, rendezést érdemelt volna! Egy példa: az öt válogatottnak összesen három öltöző jutott… Ennek ellenére a játékosok úrrá lettek a körülményeken, nagyon jó szellemben futballoztunk, mindemellett a pályán kívül igazi csapatként viselkedtünk,  mondhatom, hamar összeforrt ez a kis társaság.

A legvégsőkig hallgattak

– Az ominózus óvásról szólva, hogy mindenki tisztában legyen azzal, miként zajlott az egész: szombat délelőtt volt egy Nógrád-Heves mérkőzés, amelyen a nógrádiak a veresenykiírás szerint jogosulatlanul szerepeltettek egy játékos, aki egyébként ellenünk is pályára lépett. A hevesiek semmi jelét nem adták, hogy ők óvni fognak. Márpedig azt gondolom, egy ilyen tornán szükség lenne valamilyen időintervallumra, hogy erre meddig van mód, mert ez nagyban befolyásolta a folytatást, mint kiderült, a sorrendet is. Mivel miden csapatnál technikai vezetők, illetve két-két edző volt jelen, akiket értesíteni lehetett volna arról, mire készülnek, finoman szólva sem tartom sportszerűnek, hogy hallgattak. Vasárnap játszottunk Heves ellen, ami számunkra abban a pillanatban tét nélkülinek tűnt, mert akármilyen eredmény született volna, akkor is a Hajdú elleni zárómeccs döntött volna a továbbjutástól. Éppen ezért a szünetben több cserét hajtottam végre, a sárga laposok, kisebb sérüléssel bajlódó játékosokat óvatosságból pihentettem. A Hajdú ellen nagyon jó felfogásban futballozva magabiztos győzelmet arattunk, miközben a hevesiek 2-0-ás vezetésünknél, a második félidőben jelentették be, hogy benyújtják az óvást, majd beültek az autóba és távoztak. Azért akkor, mert ha Hajdú legyőz minket, mivel ebben az esetben elmondásuk szerint nem óvtak volna. Azt gondolom, mindenki döntse el, hogy ez milyen megoldás, mennyire fair lépés volt.

Le a kalappal előttük!

– Számomra hatalmas csalódás, hogy egy ilyen eseményen megtörténhet az: a versenykiírást így benézzen egy-egy megyei igazgatóság, ráadásul most rajtunk csattant ostort. Mindettől függetlenül szeretnék köszönetet mondani minden játékosnak, Kiss Tamásnak a hatalmas munkájáért, Pausz Bélának áldozatos ténykedésért, a teljes stáb segítségét. A fiúk előtt pedig le a kalappal, valamennyi érintett egyesület büszke lehet rájuk!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..