Az igazi zsugások egyik utolsó mohikánja Lakatos László. Ha nem is mindig csilivili a játéka, egy brusztolós meccsen erre vajmi kevés az esély, a Sényő-Carnifex NB III-as csapatának futballistája rendszerint ott van a szeren.

Lakatos László barátsága megbonthatatlan a labdával Fotó: facebook/sényőcarnifex

Noha a vasárnapi, Gyöngyös ellen 3–2-re megnyert összecsapáson nem egészen az elképzelése szerint alakult, azért egy góllal besegített a három pont megszerzéséhez. Azt pedig nm verték nagy dobra, hogy az utóbbi hetekben rendre a hetedik helyen tanyázó együttes egyik legjobbja volt,

– Megmondom őszintén, ez a meccs kicsit nyögvenyelősen alakult számomra: sok rossz passzom volt, de pozitívum, hogy legalább gólt rúgtam – gyakorolt önkritikát Lakatos László. – Sajnos, eddig hiányoztak a gólok, többet szeretnék szerezni, azt gondolom, a csapatnak szüksége lenne rá, és persze, arra, hogy jó teljesítményt nyújtsak. Remélem az évből még hátralévő három mérkőzésen minél eredményesebb leszek, rajtam nem fog múlni. Szerencsére egységesek vagyunk, ez az erőnk: a Gyöngyös elleni győzelem is csapatmunka eredménye. Mindenki kitette szívét-lelkét a siker érdekében, az különösen jó, hogy nyerőtípusú emberek vesznek körül, aki focizott már valaha, az tudja, ez mennyire fontos.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .