Ha nem is Bakó Tamás volt a Baktalórántháza „hóhéra”, a kemecsei titán vastagon kivette részét a megyei első osztályú futballcsapat győzelméből (0–1).

A tizenkilenc éves középpályás az ominózus összecsapás 35. percében próbálta a kapuba préselni a labdát, de közbeszólt valaki…

– Bár a posztomból adódóan a társak kiszolgálása a legfőbb feladatom, azért szeretnék én is gólokat is szerezni – elmélkedett Bakó Tamás. – Baktán pont betaláltam: olyan tizenegy méterről a rövidre lőttem, bement volna, de Balogh Peti beleért, róla pattant be, végül „neki adták”. Ráadásul Peti nagyon jó a barátom, edzőm is volt, amikor még Csengerben futsaloztam, most pedig elvett tőlem egy gólt… De nincs harag!

Bakó Tamás az együttes nyári szerzeménye, aki a Nyíregyháza Spartacustól érkezett, igaz a „nagyok” között nem vetették be. A kemecsei stáb viszont nem vattázta, azonmód mélyvízbe dobta.

– Nem akarok belemenni abba, hogy miért jöttem el a Szparitól, utólag felesleges, ez már a múlt. A lényeg, hogy azt gondolom, jó döntés volt a Kemecsét választani, úgy érzem, hamar befogadtak. Szeretnék a felnőttek között is bizonyítani, megmutatni, hogy igen is, oda tudom tenni magam és akár húzóembere lehetek a csapatnak! De ennek érdekében kőkemény munka vár rám. Leginkább a fizikai párharcokat kell megszoknom, amelyek jóval „ütősebbek”, mint az utánpótlásmeccseken. Nem titkolom, szeretnék még feljebb lépni, tudom, nagy mentális erő szükséges ehhez, és némi szerencse sem ártana…