A magyar futballt évtizedek óta mérgezi a gyanúsítgatás, kiváltképp, mikor az aktuális idény hajrájában borul a papírforma. Így már kevesen lepődtek meg azon, hogy a pénteki Nagyecsed–Csenger (1–3) meccs után azonnal bundát kiáltottak egyesek…

Nem úgy nézett ki, hogy ez egy olyan hej, de békés meccs lett volna… Fotó: tudósítónktól

Maradjunk a tényeknél: a tabellát vezető Nagyecsed a bajnoki címért, a Csenger bennmaradásért hajt. Vagyis, éppenséggel mindkét fél számára dupla szorzójú mérkőzést játszottak. Nyertek a vendégek, akik közel sem biztos, hogy ezzel a valóban nagy bravúrral megússzák a kiesést… Az Ecsed pedig szinte bebiztosíthatta volna az aranyat, ehhez képest még is elképzelhető, hogy az utolsó fordulóban leszorul a dobogóról.

– Már elnézést a kifejezésért, de ki az a hülye, aki miután hetekig vezeti a bajnokságot, a végén megelégszik a negyedik hellyel – tette fel a költői kérdést Fodor András, a nagyecsedi egyesület elnöke. – Pedig még akár ezt is megtörténhet velünk… Fogalmazhatok keményebben is: kikérem magam és a csapat nevében a gyanúsítgatásokat! Elmondom, hogy mindenki értse: nem adtuk el a meccset!

Fodor András tehát nem vattázta véleményét, őt ismerve, ebben az égvilágon nincs semmi meghökkentő.

– Nagyom sok barát, edző tudja, mert egyáltalán nem titkoltam már a szezon előtt sem, hogy első akarok lenni, mert irányításommal még nem nyertünk megye egyes bajnoki címet. Sok minden mást igen, de ez még hiányzik a gyűjteményből. Jobban akart a Csenger, mi flegmán, kimondom, nagyképűen álltunk a meccshez. A lefújás után nagyon ideges voltam, egyértelmű, hogy nem ezt vártam. Mindenáron nyerni akartunk, de ha reggelig jászunk, akkor sem sikerül volna. És van még valami… Bennünk volt a dac, mert négy éve a Csenger ejtett ki minket a megye egyből, ez a tüske belénk égett, hát, külön bosszant, hogy most megint mi jártunk rosszul.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .