A baktalórántházi futball „kitermelt” már jó néhány spílert, mind közül a legtökösebb talán Geda Gábor. A negyvenöt éves védő nem csak a pályán „karaj”, rímfaragóként sem sülne fel a költészet napján.

Geda Gábor igazán bevállalós fajta: a „harmadik félidőben” is odateszi magát Fotó: tudósítónktól

A meccs előtt elsütött versikéiből kitelne egy helyes kis kötet, a megyei első osztályú csapat öltözőjében mélyrehatóan tudnának erről mesélni. Mindemellett Geda Gábor nem beszari típus: speciel szinte a teljes a 2012-es esztendőt gerincvelődaganattal tolta végig! Mint kiderült, esetében jóindulatú tumorról volt szó, a műtétet, persze így sem úszta meg. Miközben leginkább az zavarta, hogy az intenzív osztályról csaknem Kállóba került, mert a gépek pittyegő hangja kikészítette…

Ez régi történet, az viszont nagyon is valós, hogy az elpusztíthatatlan hátvéd mindmáig aktív, ha szorul a hurok, rá bármikor lehet számítani. Márpedig a Bakta a legutóbbi bajnoki körben pácban volt, a karcsú létszám miatt Geda Gábor „ezredik” bevetését teljesítette a Fehérgyarmat ellen, nem ám csak úgy, néhány percre, taktikai csereként beállva – a teljes mérkőzést lenyomta. A csapat 5–1-re nyert, aztán jöhetett a jól megszolgált „harmadik félidő”. Ja, természetesen azt sem fürödte le, keményen helytállt. Mert minek a púder, ha ez az igazság.

– Hivatalosan őrlángon vagyok: gyakorlatilag másfél éve nem edzettem, mint egy tűzoltó, amikor baj van, akkor ugrasztanak – elmélkedett sajátos stílusában Geda Gábor. –  Ahogy hajdan az úttörő, ahol tudok, segítek. Igaz, csütörtökön beszálltam edzeni, aztán szombaton mindjárt a kezdőben találtam magam, még a cséká szalagot is rám akarták aggatni, mondtam, hagyjatok már, ennyi terhet nem bírok el. Persze, volt ebben némi hátsó szándék a többiek részéről, mert aki a csapatkapitányi szalagot viseli újoncként, annak fizetni kell egy kört. Baktán farkastörvények uralkodnak… Egyébként úgy van ez az egész, hogy közöltem: csak akkor szóljanak, ha tényleg ég a ház. Gebri Pali edzőnek szoktam duruzsolni, csupán akkor cseréljen be, ha valakit már hordágyon hoznak le. Amúgy a fröccs tartja bennem a lelket, ha elmegyek egy ötcsillagos szállodába, ott is azt fogom inni, nem pedig Red Bullt whiskyvel, elvégre borban az igazság.

No és a versek, azok a csasztuskák, melyek nélkül szegényebb lenne a baktalórántházi öltöző. Természetesen ennek is külön sztorija van, mint annyi mindennek Geda Gábor esetében.

– Valamikor régen, amikor Tanyi Attila volt a gyúró Baktán, ő mondott egy pár ilyen buzdítót a meccsek előtt. Miután elment tőlünk, mindenkinek hiányzott ez a fajta hangulatfokozó, na egyszer írtam egy néhány soros szösszenetet, olyan sikere volt, hogy közkívánatra folytattam. Szombaton is improvizáltam vagy két sort. lehet édesanyámtól örököltem az írói vénát, aki korábban szintén verselgetett. Előfordult, azzal „vádoltak” meg, biztos megíratom a gyerekkel, de nem sértődtem meg, hogy már ennyit sem néznek ki belőlem…

Geda Gábor legutóbbi szösszenete:
Az ellenfél Gyarmat, aki a tabellán mögöttünk baktat,

nem vagyunk sokan, de a kevesebb néha több,

a múlt heti hozzáállásért a csapatnak jár a „respect maximum”,

ebből erőt merítve az egy gólos győzelem a minimum.

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..