Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget. Vagy nem. De nem is a népi kalendáriumot vesézzük ki, sokkal inkább azt: ma ünnepli névnapját Kozma József, a Baktalórántháza harcedzett futballistája.
Dodinak volt kitől örökölni a szaktudást, édesapja Kozma József (innen kívánunk neki is hasonló jókat, boldog névnapot!), alias „kis Mózes” a Szpari élő legendája. Az ifjabb Kozma csemetének éppen a fater jósolt anno fényes karriert, aki 1997-ben vándorolt el baktai nevelőklubjától, majd az MTK, Veszprém, Pápa, BKV Előre, Demecser és a Nyíregyháza Spartacusnál töltött időszak után 2005-ben tért haza. Az élvonalbeli fellépések mellett az NB II-ben is jó néhány szezont lehúzott, a baktai együttesben pedig immár őskövületnek számít.
– Ahogy olvasgatom, az idősebb játékosok még mindig tartják a frontot – nyugtázta Kozma József, aki harminchetedik esztendejét tapossa, mindazonáltal természetesen a legutóbbi megyei első osztályú bajnokit is végig játszotta a Mátészalka ellen. – Örülni kell, hogy ennyi évesen a pályán van az ember, csak magamra gondolva, remélem, észreveszem, mikor jön el az a pillanat, amikor szigorúan háttrébe kell vonulni, mielőtt lekiabálnak a gyepről a nézők. Ha nem fáj semmim, úgy érzem, még képes vagyok segíteni, aztán lehet, mások másként gondolják… Ahogy mondani szokták, még két jó és három rossz szezont tervezek, vagy ki tudja… Van előttem példa Baktán: Geda Gábor és Illés László a hetvenes évek elején születtek és még mindig nyomják. Az persze, már csoda lenne, ha a tíz éves Kende fiammal egy csapatban szerepelhetnék, bár régen nem volt ritka, hogy tizenöt évesen már a felnőttcsapatban futballozott a „pulya”, és nem a megye egyben…
