Egy jó lesipuskás olyan kincs, akire minden futballvezető úgy vigyáz, mint a szeme fényére. A jánkmajtisi Puskás Dávid is azért töri magát, hogy becsben tartsák a megyei másodosztályú futballcsapatnál.
Bár a harminckét esztendős támadó már letett ezt, azt asztalra: a Nyíregyháza Spartacustól indult pályafutása során bebarangolta a fél megyét: a Mátészalka, Balkány, Kemecse, Nyírbátor, Csenger, Nagyecsed és Nyírmeggyes után „landolt” a Kelet Magyarország csoportban érdekelt Jánkmajtisban. Tizenegy gólt rámolt az aktuális szezonban, az utolsó kettőt szombaton hintette a Nyírcsaholy ellen behúzott (6–2) fellépésen. És minden „dugó” aranyat érhet, a második helyen nyomuló egylet ugyanis még harcban áll a bajnoki címért.
– Tavasszal három meccsen ötször voltam eredményes, lekopogom, soha rosszabbat – nyugtázta Puskás Dávid, hogy neki, akárcsak a három győzelemmel indító Majtisnak fut a szekér. – Nálunk jelenleg nem cél, hogy megnyerjük a bajnokságot, ebben a fél évben a legfontosabb, hogy összekovácsolódjon a társaság, kialakuljon a megfelelő csapategység alakuljon ki. Az, persze nem baj, hogy közben nyerjük a meccseket, így minden könnyebb. Na és említsük meg, hogy nagyon örülök annak, hogy régi cimborám, Török Pista télen idekerült a csapathoz, vele még erősebbek leszünk.
Puskás Dávid számára momentán a legtökéletesebb állomás Jánkmajtis, ahol érzi a törődést, márpedig ezt illik megbecsülni.
– A munka mellett már nem nagyon férne bele, hogy magasabb osztályban futballozzak, amiben azért volt részem, ettől függetlenül természetesen mindent elkövetek a minél jobb szereplés érdekében. Nem szoktam számolgatni, tervezgetni, úgy vagyok vele, ha nekem megy a játék, az jó a csapatnak, akkor már nagy baj nem lehet. Azt is megjegyezném, köszönjük a vezetők pozitív hozzáállását, mindent megtesznek a csapat érdekében. Mondhatom, ritka nyugodt hely Jánkmajtis, én csak tudom, mert láttam már egyet, s mást a futballban.
