A megyei másodosztály Nyírerdő csoportjának őszi történéseit feltáró sorozatunk második részében a középmezőnyt alkotó csapatok szakvezetői értékelnek.

A gergelyiugornyai csapat talán túl jól is kezdett, majd a szezon végére ismét magára talált
  1. Gergelyiugornya      15     8       1        6        44–36    25

Czirják József edző: – Utólag elmondható, a szezon eleje nagyon megszaladt számunkra, talán túl jól is sikerült… A folytatásban érthetetlen módon hullámvölgybe kerültünk, mindent megpróbáltunk, hogy összekapjuk magunkat. A győzelmi kényszer agyonnyomta a csapatot, amikor ezt az érzést elengedtük, felszabadultabban futballozott a társaság, ami az utolsó három mérkőzésen sikerre vezetett. A téli változásokról egyelőre korai lenne beszélni, annyi bizonyos, nem áll szándékukban senkit elengedni.

  1. Demecser     15      7        2         6          36–38    23

Berecz Csaba edző: – A nyáron kilenc új ember érkezett a csapathoz, tehát mondhatjuk, hogy jelentősen átalakult a keret. Menetközben három futballista lemorzsolódott, kíváncsian vártam, mire leszünk képesek. Nem indítottuk rosszul a bajnokságot, az ötödik fordulóban szenvedtük el az első vereségünket Dombrádon, majd a következőt csak a tizedik körben. Akkor még a dobogón álltunk, ami az utóbbi évekhez képest nem volt rossz eredmény. Nem vagyok első éves edző, de olyanra nem emlékszem, hogy a félszezon során ennyi eltiltás hátráltasson minket. A harmadik fordulóban páros kiállítással kezdődött ez a sorozat, ami végig kísért minket. Pedig nem rúgtunk senkit derékon, részben fegyelmezetlenségek miatt történtek az eltiltások. Mindez visszaütött, az utolsó meccseket hat-hét alapember nélkül játszottuk le, amit nemhogy a mi amatőr csapatunk, egy profi klub sem bír el. Keresem a gyógymódot, elmegyek egy vajákosasszonyhoz, remélhetőleg orvosolni tudjuk a bajokat.

  1. Vaja         15     6        4         5          33–24    22

Gdovin János edző: – Az őszi idény nagy részéről nem az én kompetenciám nyilatkozni, mert az utolsó hat meccsre vettem át a csapat irányítását. Ebben az időszakban okosabb nem lettem, mert bár megismertem olyan embereket, akikkel korábban nem találkoztam, ha most őszintén elmondanám a véleményemet néhányukról, füstölne az internet… A rutinosabb játékosokban nem csalódtam, másokban viszont igen, főként a hozzáállás, a megfelelő alázat hiánya miatt.

  1. Fényeslitke 15   5        1         9          42–48    16

Nagy Zoltán edző: – Nagyon kevesen, tizennégy fővel kezdtük az idényt, ráadásul menetközben súlyos sérülések miatt frontemberek dőltek ki. Feltörekvő fiatalokkal próbáltuk pótolni őket, összességében pedig felemásan alakult számunkra a szezon. Akadtak rendkívül jó mérkőzéseink, gondolok itt a listavezető Záhony-Tiszaszentmárton elleni hazai fellépésre, ugyanakkor értek kellemetlen meglepetések is. Szeretném egyben tartani a jelenlegi társaságot, ugyanakkor ildomos lenne négy-öt emberrel kiegészíteni a sorokat, ha ebbe a minőséget is sikerülne becsempészni, ez minden bizonnyal a megszerzett pontok számában is megmutatkozna tavasszal.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .