A megyei másodosztály Kelet-Magyarország csoport őszi szezonjában történteket boncolgató sorozatunk harmadik, egyben zárófejezetében az alsóházban rekedt csapatok szakvezetői szólaltak meg.
- Nyírcsaholy 14 5 2 7 35–45 17
Szimuly Gábor edző: – Reményekkel telve indultunk neki az idénynek, úgy éreztük, jól igazoltunk, de figyelmen kívül hagytuk, hogy a többi csapat is hasonlóan cselekedett. Az előkészületi meccseken sem volt gond, majd a szezon elején öt meghatározó játékosunk komoly sérüléseket szenvedett, hónapokra kidőltek. A helyükre lépők nem mindig tudták azt a teljesítményt nyújtani, amit elvárt a vezetés. Ezekkel a nehézségekkel küszködve mindjárt az elején rangadó jellegű mérkőzéseket buktunk el, így hat-hét forduló után kicsit önbizalmát vesztette a társaság. Az öltözőn belüli hangulat ennek ellenére kitűnő volt, aminek eredménye, hogy a szezon második felében, ahol még a sérülésből felépült emberek nem igazán tették oda magukat, mégis többször hátrányos helyzetből tudtunk fordítani, vagy egyenlíteni. Minden tiszteletem annak a 11-12 futballitának, akik az őszt becsületesen végig csinálták, hisz nekünk soha nem adatott meg, hogy egy meccsen posztra, netán három-négyet cseréljünk. Összességében a vezetőség, akárcsak én, csalódottak vagyunk, de a realitás talaján maradva, a tabellán elfoglalt helyezésünk valós. Miután az elnök úrral egyeztettünk, már nem az én kompetenciám a folytatásról beszélni…
- Kocsord 14 5 2 7 30–41 17
Jónás Zsigmond edző: – Előrébb szerettünk volna végezni, de ezt a sportágat kapus nélkül nehéz eredményesen űzni. Az utolsó két őszi meccsen volt kapusunk, jöttek is az eredmények, miközben szereztünk hét gólt – ennyi a különbség. Most már elmondhatom, hogy tavasszal Tóth Zoltán, „Csocsó” is segít majd minket és engem, ketten fogjuk irányítani a csapatot. Remélem minél eredményesebben.
- Milota 14 5 1 8 38–35 16
Elek László, a Milota edzője: – A nyáron anyagi gondokkal és játékos problémákkal küszködtünk, így úgy döntöttünk, hogy egy fiatal csapattal vágunk neki a bajnokságnak. Az első két meccset sikerült megnyerni, majd következett egy kéthónapos nyeretlenségi időszakunk, ami csak apróságokon múlt. Hiába végeztünk a tizenharmadik helyen, pontszámban jól zártuk az őszt. Megpróbáljuk a télen egyben tartani ezt a társaságot, mert vannak tehetséges és alázatos játékosaink, akikre lehet építeni és legalább a középmezőnyhöz felzárkózni. Két-három futballista igazolását tervezzük illetve a műfüves tornán készülünk fel a tavaszi szezonra, ami nekünk mindig jobban sikerül, mint az első fél év.
- Hodász 14 2 2 10 36–70 8
Pálfi József edző: – Az őszi produkció értékelésre van egy szó, amit nem lenne ildomos leírni… Mellékesen megjegyezném, nem teljesen úgy sikerültek a nyári átigazolások, ahogy terveztük, emiatt nagyon kevés játékossal kezdtük a szezont, ráadásul a végére csaknem elfogytunk. Sőt, egy nagy kört leírva már az első meccsen felmerült a játékom, ekkor még jó döntés alapján egy ifista töltötte be a szerepemet, ami az utolsó fordulóra már nem mondható el, mert akkor végig a pályán kellett töltenem a kilencven percet. Az ifjúsági csapat szintén nehezen indult neki a bajnokságnak a végére viszont feltornázta magát a negyedik helyre. Mindezt csak azért említem, mivel a felnőttek nagy elánnal és küzdeni akarással kezdték az idényt, az első öt meccsen hét pontot szerezve, ami kitarott a befejezésig – utána már nem szereztünk egyet sem… A jövőről egyelőre annyit tudok mondani, elindultak a tárgyalások az új vezetéség felállása, akárcsak az erősítés érdekében.
- Terem 14 2 1 11 36–129 7
Képíró Dániel edző: – Ezzel a szerepléssel aligha lehetünk elégedettek, millió okot tudnék felsorolni, miért alakult így, de minden magyarázkodásnak tűnne. Maradjunk annyiban, munkahelyi elfoglaltságok miatt olykor a meccsekre történő kiállás is nehézségekbe is ütközött. Bízom abban, hogy a tavasz ennél csak jobb lehet!
