A megyei futballporond egyik legnagyobb aduásza, Igor Bogdanovics.
A korábbi debreceni frontember egészen lenyűgöző nacionáléval bír: a Loki színeiben háromszoros magyar bajnoknak, kétszeres kupagyőztesnek vallhatja magát. Nem mellesleg megfordult Kispesten, Győrben, a Szombathelyi Haladásban, no meg a Nyíregyházában is játszott tizenhárom meccset. A negyvennégy éves csatár nem ül a babérjain, immár huzamosabb ideje a Balkányt erősíti – áldják is a nevét arrafelé.
Na ja, előbb 2016-ban a megye kettőben, egy esztendővel később az első osztályban zsebelte be a bajnoki címet a Mirgai László irányította egylet tagjaként. Nem csak úgy, szürke eminenciásként, mindkétszer gólkirályként ment a mennyekbe. Előbb negyvenkilenc, utóbb huszonnyolc „dugót” hintett, az aktuális szezonban csupán azért „szerénykedett”, mivel elfoglaltsága miatt ritkábban tudta bevetni a balkányi stáb. No meg a csapat szereplése sem volt az igazi…
– Hajdúböszörményben a megye egyes felnőttcsapatot és az ifit is én irányítom, ami nem kevés munkával jár – merült a témába Igor Bogdanovics. – Igazából, azt hittem, már nem kell beszállnom Balkányban, de a sok sérülés miatt ismét megkerestek a vezetők, hogy számítanának rám. Egyeztettem a böszörményiekkel, akik annyit mondtak: a szabadidőmben azt csinálok, amit akarok, csak a két tevékenység ne üsse egymást. Mindenki tudja, hogy jól érzem magam a Balkányban, rengeteg jó barátot szereztem ott, nem sokat vacilláltam – jöttem. Bár igazság szerint tavasszal már úgy gondoltam, hogy többet nem játszom, csupán szurkolóként fogok meccsre menni, de az élet másként rendezte. Most azt mondom, a nyárig húzom, persze, ha szükség lesz rám. Egyébként lassan itt ideje abbahagyni.
Mivel a böszörményi egylet az előző évadban bajnokságot nyert a hajdúsági „élvonalban”, majd osztályozót vívott az NB III-ba jutásért, Igor Bogdanovics gyors ütemben feltérképezte a mezőnyt – az országos amatőr szférát. Noha a Kecskemét ellen elbukott a „Böszi”, a támadónak legalább van összehasonlítási alapja.
– Az osztályozó miatt kicsit elmélyedtem a dolgokban, ugyebár május végén még nem tudhattunk, kivel kerülünk szembe, így gyűjtöttem az információkat a lehetséges ellenfelekről. A hajdúsági viszonyokat ismerem, sok ismerősöm van Borsodban és messzebb is, Talán állíthatom, van rálátásom a megyei focira. Erre, no meg a saját tapasztalatom alapján a szabolcsi futballt a magas polcra helyezem, ha nem a legmagasabbra. Itt akár hat-hét csapat is körbe verheti egymást, ilyen szerintem máshol nem nagyon van. Két-három jó csapat mindenhol akad, de ennyi nem. Tudom, sokaknak ez a véleményen országszerte. A meccsek színvonala, a játékoskeretek minősége, az infrastruktúra, az egyesületek kupaszereplése mind azt támasztja alá, hogy ebben a régióban még él a varázsa a játéknak.
