Fogarasi Zoltán lassan, de biztosan lépdel feljebb a ranglétrán. A nyíregyházi születésű szakember a „szomszédban”, nevezetesen a Diósgyőr kötelékében dolgozik: az élvonalbeli klub Akadémiai Igazgatóhelyettesi pozíciója mellett az U19-es együttest irányítja, de az NB III-as együttes felkészítéséért is felel, mint asszisztens edző.
Mindeközben a tanulást sem hanyagolja, hiszen a közelmúltban felvételt nyert az UEFA Elite Youth A tanfolyamára. Az MLSZ Edzőképző Központ jóvoltából szervezett oktatás célja, hogy naprakész és modern ismeretanyaghoz juttassa az NB-s utánpótlás labdarúgás területén tevékenykedő trénereket, vezetőket.
– Többször megkérdezték már tőlem, hogy tősgyökeres nyíregyháziként – mindig is ebben a városban éltem – miképpen kerültem a borsodi megyeszékhely legpatinásabb klubjához – fejtegette Fogarasi Zoltán. – Több, mint egy éve, 2017 nyarán érkezett egy megkeresés a klub akkori utánpótlás szakmai igazgatójától, Sütő Szilárdtól, hogy lenne-e kedvem Diósgyőrben dolgozni. Mivel éppen akkor vettem át az akkor még a megyei első osztályban szereplő Sényőt, ezért nagyon nehéz döntést kellett meghoznom, amikor igent mondtam a felkérésre, hiszen a játékosok nagy többsége a személyem miatt került a csapathoz. A sényői vezetők a korai váltás ellenére is nagyon korrekten vették tudomásul a döntésemet és – a mai napig is fennálló jó viszonyunkra való tekintettel – nem gördítettek akadályt a magasabb szintre lépésemnek. Természetesen azóta is figyelemmel kísérem volt csapatom sikersztoriját – ahogy a szabolcsi foci történéseivel is napi szinten képben vagyok –, és a saját csapatunk sikerességét szem előtt tartva azért szurkolok nekik.
Témánál vagyunk. Fogarasi Zoltán diósgyőri szerepvállalása mindjárt a kezdetektől jól sült el.
– Érkezésemet követően a klub U19-es csapatának vezetését bízták rám, amellyel a másodosztályú bajnokságban a legtöbb gólt szerezve negyedik helyen fejeztük be az előző idényt. Természetesen az eredményesség csak másodlagos szempont a klub filozófiájában, sokkal inkább célunk, hogy minél több fiatal labdarugó kerüljön be az első csapat keretébe. Éppen ezért büszkeséggel tölt el, hogy a tavalyi csapatomból Varga József személyében – aki megfordult a Bozsik Akadémián is – volt debütáló játékosom az NBI-ben.
A tréner betekintést engedett abba a szisztémába, ahogy Diósgyőrben dolgoznak, próbálják minél hatékonyabban elősegíteni a helyi reménységek fejlődését.
– Mivel a tavalyi bajnokságban az U17-es csapatunk első helyen végzett, így az idei évtől kezdve – a már meglévő két korosztályunk (U14; U15;) mellett – további három korosztályunk (U16; U17; U19) is az utánpótlás bajnokságok első osztályában szerepelhet, ami a 8 csapatos bajnoki lebonyolításban nagy kihívást jelent edzőnek és játékosnak egyaránt. Ennek megfelelően a jelenlegi szezonban az NB III-as, illetve U19-es csapat együtt edz, amelyet Vég Csongor kollégámmal együtt irányítunk és a pénteki edzés előtt határozzuk meg, hogy a keretből ki hol meccsel a hétvégén. Nagy létszámmal és ennek megfelelően nagy stábbal dolgozunk, hogy a munka minősége ne csorbuljon. Örömteli, hogy hétről-hétre nagyon sokat fejlődnek a játékosaink, akik közül a legjobbak forgásban az első csapattal készülhetnek. Felnőttcsapatunk vezetőedzője Fernando Fernandez nagyon nyitott a fiatalok szerepeltetésének irányába, rendszeresen látogatja edzéseinket, valamint a bajnoki mérkőzéseinket is, így abszolút képben van napi szinten is a tehetségeink állapotával kapcsolatosan.
Nem véletlen, hogy Fogarasi Zoltán úgy érzi, jókor van jó helyen.
– A klub vezetőinek felém tanúsított bizalmát jelzi, hogy az idei nyártól kineveztek az Akadémia igazgatóhelyettesének, amivel a feladataim ugyan nőttek, de így kipróbálhatom magam vezetői vonalon is, ami a saját karriertervemben az edzőként elképzelt ambícióim mellett egy következő lépcsőfokot jelent. A vezetői ismeretek elsajátításában nagy segítséget jelent majd az UEFA Elite Youth A tanfolyam, amelyre a közelmúltban nyertem felvételt, és ami az utánpótlás edzői szakma legmagasabb szintje. A képzés sokszínűsége mellett látogatást kell tennünk egy hazai és egy külföldi Akadémián is, így a tavalyi berlini tanulmányutam után az idén szeretnék eljutni Sevillába, aminek szervezését éppen a napokban kezdtük el.
Munka pedig akad bőven, nincs megállás – lazítás.
– Nagyon sok időt töltök el az Akadémián, nem ritka, hogy 10-12 órát is bent vagyok napi szinten, de annyi a tennivaló, hogy néha észre sem veszem az idő múlását. Ez persze nem jelent számomra problémát, a munkám egyben a hobbim is, így egyáltalán nem gond az időnkénti hosszabb munkaidő. Szerencsés embernek tartom magam, hiszen tizenegy év felnőtt futballban eltöltött sikeres időszak után megtaláltam a helyem az utánpótlásban és olyan klubban dolgozhatok, ahol minden körülmény adott a professzionális munkához és a szakmai tovább fejlődésemhez. Ebben nagy segítséget nyújt a családom is, akik fél év késéssel követtek Miskolcra. Kislányom – Janka – is ide jár már iskolába és a versenyúszást is itt folytatja a MVSI színeiben. Meggyőződésem, hogy sikeres munkát is csak úgy lehet végezni, ha harmonikus családi háttér van mögöttünk. Ritkán vagyok Nyíregyházán, de ha igen akkor általában összekötöm egy Szpari-meccsel, ahol gyakran megkérdezik tőlem a szurkolók, hogy miért nem a szeretett városomban dolgozom. Ezt a kérdést már magamban is többször feltettem, de a válaszom mindig, az, hogy talán majd egyszer igen, de általában véve egy edző ott vállal munkát, ahova hívják és ahol a bizalmat érzi. Ezt itt Diósgyőrben teljesen megkapom, úgyhogy összességében elmondhatom, hogy nagyon jó helyre kerültem, ahol megtaláltam a számításomat, ahol a vezetők maximálisan és hosszú távon bíznak bennem, ahol teljesen azonosulni tudok a klub filozófiájával, ahol szakmailag kiteljesedve napról napra többé válok, és ahol úgy szeretik a futballt, ahogy az országban nagyon kevés helyen.
