Tény és való, kell vér a pucában ahhoz, hogy a játékvezető az utolsó pillanatban tizenegyest ítéljen a vendégcsapat javára. Kiváltképp, ha kiélezett az állás, ezzel pedig elúszik a hazai győzelem. A hőskorban, amikor még többszázan jártak a meccsekre, sztori „hegyek” szólnak arról, hogy ilyenkor a sporit úgy csempészték ki az öltözőből, jobb híján az ablakon keresztül, hogy éjnek évadján a kertek alatt távozva még véletlenül se akadjon össze senki emberfiával. Különösen egy vérben forgó szemű drukkerrel, mert akkor csuda dolgok történtek volna.
Nos, a megyei másodosztály Kelet-Magyarország csoportban rendezett Milota–Szatmárcseke (3–3) összecsapás 94. percében, vagyis vastagon a hosszabbításban, még a házigazda vezetett 3–2-re, amikor Simon Tibor büntetőt adott – a látogató együttes pedig a „tizit” értékesítve szerzett pontot. Lett is belőle kalamajka, a vendéglátók nem hagyták annyiban, hogy így kibabráltak velük.
– Nyugodt szomszédvári rangadó volt egészen a 94.percig, amikor jött a spori! – mélyedt a részletekbe Elek László, a Milota edzője. – Indokolatlan hosszabbítás után óriási balhét csinált a játékvezető, mégpedig érthetetlenül meggondolatlan ítéletével, hozzáteszem mindaddig problémamentesen vezette a mérkőzést. Három kettőre vezettünk és már csak pár másodperc volt hátra a meccsből, amikor a saját tizenhatosunkon belül, szerelési kísérlet közben volt egy kontaktus: a szatmárcsekei támadó könnyedén elesett, hátha sikerül ezzel a mozdulatával büntetőt kiharcolni. Ezt követően a játékvezető a sípjába fújt, miszerint kifelé jár szabadrúgás műesés miatt, majd a szenvedő alany részére sárga lapot akart kiosztani. Ami már neki a második lett volna… Ekkor több vendégjátékos nekitámadt a játékvezetőnek, egyikük megakadályozta, hogy felmutassa a sárga lapot a társának, mire ő hirtelen meggondolásból, talán megijedve, megváltoztatta ítéletét és a csekeiek javára tizenegyest adott.
– A szatmárcsekeiek, persze berúgtak, ezzel 3-3 lett a végeredmény. Ezt az esetet nagyon nehezen viselte a hazai közönség. Hozzáteszem jogosan, egyben felháborító, hogy miért kell néhány másodperccel a lefújás előtt ilyen nagy mértékű balhét „csinálni” egy szomszédvári rangadón, mikor már mindkét csapat, illetve a nézők is belenyugodtak az eredménybe? A rendezők és a csapatvezetők gondoskodtak arról, hogy különösebb probléma nélkül mindenki nyugodtan elhagyja a pályát. Minden tiszteletem a játékvezetőké, de ilyen esetet még soha nem tapasztalt nálunk senki a futballban, ezért is volt ilyen a nagy a felháborodás. Van egy olyan érzésem, ilyen ítélet következtében minden pályán hasonló lett volna a kialakult helyzet, mint nálunk, szombaton.
Hadadi Ferenc, a Szatmárcseke trénere röviden és tömören kommentálta a fejleményeket.
– A véleményem az, a tizenegyes a 94. percben is tizenegyes. Ezen kívül a második félidőben a milotai játékok kétpercenként feküdtek a földre, görccsel, húzódással, ami indokolttá tette a jelentős hosszabbítást. A slusszpoén az volt, hogy a büntető értékesítése után Pocoknak, vagyis Horváth Gábornak százszázalékos ziccere akadt, amit kihagyott. Mi lett volna, ha mi nyerünk?
Simon Tibor játékvezető nem kívánt reagálni a történtekre.
