Hosszú volt a szombat éjszaka a baktalórántházi futballcsapat számára. Na ja, a megyei első osztályú egylet tagja Gebri Pál edző 42. születésnapját ünnepelték. A részletekről csak szőrmentén szivárogtak ki információk, maradjunk annyiban: ahogy a tréner a Fehérgyarmat elleni (2–2) idegenbeli összecsapás után nyilatkozta: tudta a kötelességét… No meg mindenki megnyugtatására, rendben hazatért a muriról valamennyi érintett.
Fotó: Bereczki Zoltán
– Az ellátásról gondoskodni kellett, rendeltem egy kis pizzát, meg némi italt, ilyenkor így illik – zárta rövidre a témának ezen fejezetét Gebri Pál. – Szerencsére nem érzem a kort, lekopogom, az egészségem rendben van, nincs ennél fontosabb.
Ami pedig a Bakta szereplését illeti, arra nem lehet panasz. Alighanem jó most keret futballistájának lenni, elvégre a csapat masszív tagja az élcsoportnak, ami különösen annak ismeretében megsüvegelendő, hogy a nyolc bajnoki fellépésből csupán egyszer játszott otthon. Mondjuk, az a találkozót éppen elbukta a Balkány ellen… A pálya felújítása miatt egyébiránt idegenbe kényszerülő (valószínűleg hasonló lesz az ábra az őszi idény hátralévő szakaszában is…) legénység viszont így is tizennégy pontot gereblyézett össze, többször acélos teljesítményt felmutatva. Hogy ne menjünk messzire, az ominózus gyarmati mérkőzésen kétgólos hátrány után „fogott” pontot.
– Sokat tettünk az egyenlítés érdekében, kettő nulla után sem adtuk fel – elmélkedett Gebri Pál. – Az első félidő ugyan elment, a második azonban mondhatjuk, már a miénk volt. A csapat összeért, egymásért küzdenek a srácok. Az első öt fordulóban veretlenek maradtunk, úgy, hogy közben négy meccset megnyertünk idegenben, ugyanakkor ahogy mentünk előre, egyre több sérülés gátolt minket. Változtatni kényszerültünk, persze, ezt nem panaszként, pláne magyarázkodásként mondom. Tudtuk, hogy minden sorozat megszakad egyszer, amit mi sem úszhattunk meg, most pedig arra koncentrálunk, hogy szerényen gyűjtögessük tovább a pontokat.
